Szentháromság Római Katolikus Templom
9671 Sitke Petőfi u.22.

Sitke község belterületi határát övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építtették a kissitkei Kálvária-kápolnát Felsőbüki (I.) Nagy Sándor és neje, Weidgang Teréz, a kastély akkori tulajdonosai.

Az emlékpark több eseménynek, személynek állít emléket. A benne lévő emlékmű Ódor Zoltán alapítványa segítségével készült, Németh Mihály szobrászművész alkotása. A sárvári művész az özvegyen maradt anya és gyermeke tragédiáját ábrázolja. Mögötte gránitoszlopon az I. és II. világháború áldozatainak a neve olvasható, nemzetiségi, vallási hovatartozásukat bronz plakettek jelzik. A kopjafák az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom, valamint Ódor Zoltán, Kéri Kálmán emlékét őrzik. A parkban lett felállítva egy harangláb, melyet magyar és székely motívumok díszítenek, a harang Kárpátaljáról származik. A harangláb funkcióját három tényezőben határozták meg: szólaljon meg, ha gyermek születik, konduljon meg minden elhunytért, szólaljon meg minden nemzeti ünnepen és minden délben a nándorfehérvári ütközet emlékére. A haranglábon látható motívumok, a bölcsőtől kiinduló „életfa”( Állítva 1990. október 23-án.), amelyik végül megtörik, és az elmúlást ábrázolja. Az emlékparkban egy székely kapu, valamint a község címere is felállításra került..

Török emlék

Obeliszk a Kálvária-kápolna előterében
A neogótikus emlékoszlop a Kálvária-kápolna épületegyüttes része, a kápolna keleti homlokzata előtti földszinti kis udvaron áll.

Cím: 9671 Sitke, József A. u. 1.

Az I. világáború kezdetén fogságba esett ellenséges katonákat, különösen oroszokat, a Kissitke község határában fekvő és Felsőbüki Nagy György tulajdonában lévő Kocsok dűlői legelőn helyezték el sátrakban. A közeli forrásvíz fölé, az orosz hadifoglyok szép, kupolaszerű épületet is építettek., innen látták el az ideiglenes hadifogolytábort egészséges ivóvízzel. A Kalapos-kút tervezője és építtetője Zombory-Moldován Béla festőművész volt, aki a háború idején főhadnagyként szolgált a sitkei táborban, ahova a Rava-Ruszkánál elszenvedett sebesülése után helyezték. A fogolytábor megszűnésével funkciója ugyan megszűnt, de a mai napig friss forrásvíz fakad alatta. A 70-es 80-as években még kedvelt kirándulóhely volt, az iskolások itt tartották a madarak és fák napját. A forrás melletti terület magántulajdonba kerülésével a hozzávezető út lezárásra került, a kút feledésbe merült. A kút 100 éves évfordulójára sok ember összefogásának, nagyon sok társadalmi munkának köszönhetően teljesen megújulva várja a látogatókat.