Bemutatkozás / Falutörténet

Falutörténet

A Borostyán út mentén elhelyezkedő egykori település amfiteátrumának nyomai a falu keleti határában ma is láthatók. A feltételezések szerint a Bölönt nevű ér egy római fürdőt is táplált, kénes vizének gyógyító hatása régóta ismert. Sitkét, a ják nemzetségből származó Sitkev család alapította, első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. 1427-ben vásáros hely volt, a XV.sz. végére pedig már mezővárosi rangot kapott. Erre az időre tehető a korai település kettéválása Kissitkére és Nagysitkére. A mai község a két településrész 1946-ban történt egyesítésével alakult ki. Földesurai közül a Felsőbüki Nagy család tagjai emelkednek ki.

A falu számos műemléki védettségű építménnyel rendelkezik. Legrégibb épülete a római katolikus plébánia-templom. A források először 1327-ben említik a Szent Lőrinc tiszteletére épült, később a Szentháromságnak szentelt templomát. Mai formáját az 1767 és 1774 közötti barokk stílusú átalakítás során nyerte el. A templom egyhajós, keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel. Tornya csak félig ugrik ki a homlokzatból, amely felett a Felsőbükiek címere látható. Nagyméretű, barokk, négyoszlopos főoltárán a négy egyházatya aranyozott szobra áll (Páris Mihály, 1774), az oltárkép a Szentháromságot ábrázolja (Dorfmeister István, 1774). Az 1775-ben épített és faragott szószék igazi remekmű. A Nepomuki Szent János mellékoltár felett a régi, román stílusú templom kapujának timpanonja látható, rajta az "Isten báránya" motívum a kereszttel és sárkányokkal. A padozat alatt a Felsőbüki Nagy család temetkezett.

Kissitke és Nagysitke között határjelként funkcionált az ún. "Török emlék", amely a temető előtt áll. A gótikus, lapos kövekből faragott kegyoszlop a XV. sz-ból származik. A néphit szerint egy török fővezér nyugszik alatta, innen az elnevezés. A műemléket valójában laternának, kőlámpásnak tekinthetjük. Fülkéiben egykor gyertyát égettek a halottak emlékére, a sötétben bolyongó, elkárhozott lelkek távoltartására

 

 

A kissitkei Felsőbüki Nagy kastély is középkori alapokon nyugszik, castrumként fontos szerepet töltött be a török elleni harcokban. Az egykor erődítményszerű épületet előbb barokk, majd 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Bejárata előtt áll a "Búsuló Krisztus szobor", melyet Niczky Borbála emeltetett 1734-ben. A kastélyban 1946-tól általános" iskola működött, 1982 óta pedig szállodaként funkcionál. A gyönyörű környezetben 60 férőhely, ízletes konyha, szauna, úszómedence, minden igényt kielégítő szolgáltatások várják a vendégeket.

A kastélyhoz közeli dombon, a Kövesen áll a "kálvária" kápolna, amelyet 1871-ben magánbuzgóságból építetett az akkori földesúr, Nagy Sándor. A neogót kálvária nyolcszög alakú tornyait homokkőből faragták, stációit pedig a kápolnát övező bástyaszerű támfalban, ill. az előépítményben helyezték el. A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület az évente ismétlődő nyárvégi koncertek bevételéből előteremtette a sokáig romos műemlék-jellegű épület felújításának költségeit. A millennium évében került sor az új pirogránit stáció- képek (Petrás Mária, 2000.) felszentelésére. A kálvária jelenleg művészeti, kulturális események, kiállítások, hangversenyek helyszíne. A 80-as években a falu lokálpatriótái szerveződni kezdtek, mozgásba jött a civil társadalom. Rendszeresek lettek a falunapok, sportnapok, felelevenedtek a régi népszokások. Értelmet kapott az értékek megóvása, a műemlékvédelem. Majd az 1990-ben megalakult önkormányzat vette át a megkezdett munkát, amely lakhatóvá és vonzóvá tette ezt a kis települést.

 


« Vissza az előző oldalra!

Kapcsolat

Sitke Község Önkormányzata

9671 Sitke,
Hunyadi utca 1.
Telefon: 3695442018
Sitke Község Önkormányzata - Magyar